Mindenesetre jelzem, hogy 16-os karikás a történet, és sajtról, meg hollóról nem lesz benne szó. Továbbá Murphyt szerintem mindenki ismeri, a róka meg nem a Vuk, hanem a másik....
Az történt, hogy a csontevészet másnapján úgy gondoltam, végrehajtom a rég esedékes Arturfürdetést, hátha az is segit némileg a -háromhetes döglött halhoz hasonló- kipárolgásán.
Kigondoltam, hogy az eseményt leghatékonyabban a teraszon tudom végrehajtani, lévén, nincs a világon olyan bazi nagy lavór, amibe az ebet belerakhatnám, és benne is maradna.
Igy, nem a leghumánusabb módon, de hozzápórázoltam a teraszkorláthoz, jelentősen beszabályozva a mozgásterét. Majd felkészültem 3 kiló nasival, papirtörlővel, langyos vizzel, slaggal, kutyababasamponnal, kefével, gumikacsával, kotyogós labdával...etc. Ja és persze, ott volt az áldozat is, aki konstatálva a rá váró borzalmakat, hevesen rángatta az erkélykorlátot, továbbá állatvédők után kiabált, ha jól értettem.Érdekes, hogy ha vizet/pocsolyát/sarat/tengert lát a kis drága, abba mindenáron bele kell gázolnia, de a legális fürdetéstől irtózik.... Pedig nem csip a sampon -kipróbáltam....jól van na, kicsi volt még az eb, és féltem hogy csipni fogja a szemét...-, óvatosan dörzsizem, langyos vizzel öblitgetem...aztán mégsenem szereti az effajta pacsát. Mondjuk nem ez az egyetlen fura dolga van, de mindegy.
Szóval megfürödtünk.
Igen, én is, mert azért egy közel 40 kilós, ellenálló állat zuhanyzása közben meglehetősen nehéz megoldani, hogy az elkövető száraz maradjon... Viszont, a puppysampontól selymesebb lett a bőröm, mint a Dove-tól...lehet váltani kéne.
Miután az eb le lett dörgölve száraz törölközővel, meg lett fésülve, és gyorsan minden fellelhető dzsuvát magára is kent a külső burkolatról, kitaláltam, hogy ha már úgyis térdig járunk a habban, lesúrolom a teraszt is, ráfér. Nedves segitőtársamat bezártam a nappaliba, ellenkezését kajával feloldva, és nekiestem a sikamikának. Végezvén a derékgyilkos produkcióval, a nappaliba lépve azt kellett látnom, hogy megérkezett Murphy, és ennek köszönhetően, a bolyhos éppen az étkezőasztal alatt dobja ki a rókát.... Mondom remek, biztos megint mohón kajált, van ilyen, szerencsére ott még nem takaritottam.
Húsz perc múlva egy nyüsszögő, toporgó kutyát találtam a bejárati ajtó előtt. Nem szokatlan ez teljesen, akkor is ezt csinálja, ha postás, takaritó, mumus jár odakint, de most néma csend volt a lépcsőházban, igy nem értettem a gondját. Reggel megvolt a kisdolog-nagydolog bőséggel, napközben nem szokott, igy meg voltam győzödve róla, hogy az eb haluzik.
Öt perc múlva kiderült, hogy nem.Értetlenségemet látva kivágtázott a ragyogó teraszra, és gyors egymásutánban háromszor végigf*sta..... Konstatálva fehéredésemet, az esedékes rókáját már a -szellőzésre kitett- tentéjére pakolta rá.... mégse koszoljuk tovább a letakaritott erkélyt.
Na ezt a műsort játszotta estig.
Bármit adtam neki, kijött belőle valahol.
Azt mondjuk még most sem értem, hogy hogy a francba lehet egy kis pohár natúr joghurtból kb. két liternyit visszahányni??
Szerencsére késő délutánra egész jól lett, a főtt rizs benne maradt, és inni is elkezdett, igy nem tartottuk annyira sürgősnek az állatorvost.
Mindazonáltal az este hazaérkező Vőlegénynek nehezen adtam el, hogy igen, a kutya meg lett fürdetve, és a teraszt is lesúroltam, kb. hetvenszer.
Murphy pedig, a hangerő fokozódását nyugtázva, kajánul röhögve távozott a kulcslyukon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése