2013. március 19., kedd

Palackmánia

Bevallom, először ennek a bejegyzésnek az ÜVEGEZÉS cimet szántam. 
De aztán eszembe jutottak bizonyos úttörőtáborok, meg szülinapi zsúrok, amikor is e cimszó alatt ismerkedett egymással jobban a két nem, irtó nagy zavarok és pirulások közepette. Számomra is egy ilyen játék közben csattant el az első csók, ami nem is az volt, mert csak összeérintettük az ajkunkat...mégis, napokig lázban tartott, pedig a fiú nem is tetszett. 
Szóval az eredeti cim alapján akár még mást is várhatnának a Tisztelt Olvasók, igy jobbnak láttam egyéb, kevésbé félreérthető elnevezést kiötölni.
Aki egyébként nem ismerné az üvegezés lényegét, jó barátunk (született Gugli), meglehetősen részletes tájékoztatást, és szabályokat tartalmaz. Beleolvastam, jókat röhigcséltem, üres időben érdemes átfutni a Gyakori kérdések témába vágó szösszeneteit. Tanulságos.
No de ez a bejegyzés most nem erről fog szólni. Mindazonáltal jó volt nosztalgiázni kicsit... :)
Ebben a posztban legszőrösebb családtagunk egy újabb fétise fog bemutatásra kerülni, konkrétan a pillepalackimádat.
Az eb rá van gerjedve a műanyag flakonokra. Természetesen minél nagyobb, annál jobb. 
Ebben IS talpig férfi...
A 2-2,5 literes üditősüveget végig élénk figyelemmel kiséri, és a tekintetében folyamatosan ott van a mikorfogymárki??? Azt már megtanultuk, hogy a kutyatársadalom elleni szörnyű vétket követünk el, ha az üres butykosokat összenyomkodjuk. Az első alkalommal, amikor ezt megléptem egy kiürült olivaolajos palackkal, a négylábú végigzokogta a flakon halálát, és úgy nézett rám, mint az anyagyilkosokra szokás.
Én korlátolt, akkor még nem kötöttem össze botor tettemet a kutya által abszolvált siratóénekkel. 
Másnap egy ásványvizes flakont itéltem fentikhez hasonló kinhalálra, ám a felhangzó recsegésre ezerrel vágtázott be a kint napfürdőző eb, és azonnal elkezdte a beskálázást. Itt már kezdtem gyanitani az összefüggést, de azt hittem hogy csak a hangok ingerlik, amit nem mellesleg én is utálok. 
Ám hiába hagytam abba a hajtogatást, Artur tovább nyomta a siratóasszony style-t, igy odaadtam neki a félholt palackot. Be is rohant vele a nappaliba, ahol is halkan nyüsszögve megpróbálta újraéleszteni, legalábbis a folyamatos nyalogatás, óvatos pofozgatás, finom bökdösés láttán csak erre tudok következtetni.
10 perces izzasztó reanimálást követően úgy itélte meg, hogy a flakon már egész jól van, igy rehabilitáció gyanánt  kivitte a teraszra és elásta kicsit a homokozójában. 
Igen, az eb a természetes módszerek hive, tőlem tanulta.
Délutánra lejárt a kezelés hatóideje, és kezdődhetett a játék, ami az alábbi rendezés szerint zajlik:
I. felvonás
Szin: Nappali
Szereplők: Artur a Kutya, Feltámadt Pillepalack
Cselekmény: Feltámadt Pillepalack cipelése körbe-körbe a nappaliban Artur a Kutya által, látszólagos cél nélkül. Az étkezőasztal körül megtett tizenhetedik elipszist követően Feltámadt Palack dobálgatása, és pofozása, törekvés a minél nagyobb zajhatás elérésre. Ennek érdekében Artur a Kutya, a Feltámadt Palackot randomszerűen b*ssza hozzá minden útba eső tárgyhoz. Izomból. 
II. felvonás
Szin: Nappali, Konyha
Szereplők: Artur a Kutya, Feltámadt Pillepalack, Vőlegény/Én
Cselekmény: A két főszereplő kezd egyre bensőségesebb kapcsolatot kialakitani  egymással, melyet jól szemléltet, hogy Feltámadt Palack kezd félig eltűnni Artur a Kutya szájában, aki ezt hangos hörgéssel és morgással helyesli. A  nyilt szini gyomortükrözés közben a Felek kibirkózzák magukat a Konyha területére, és az ott tartózkodó humán egyed (ld.: Vőlegény vagy Én) alsó végtagjaira csavarodva folytatják a küzdelmet. A mellék-közreműködő egy ideig némán tűri a rá kiosztott gyertyatartó szerepet, majd fellázad. 
III. felvonás
Szin: Konyha, Nappali, Terasz, Mosókonyha
Szereplők: Vőlegény/Én, Artur a Kutya, Feltámadt Pillepalack
Cselekmény: A mellékszereplőből főszereplővé előlépett humán organizmus ráutaló magatartással és hanghordozással biztositja Arturt a Kutyát, hogyha egy percen belül nem fejezi be a műsort, akkor úgy lesz kivágva a zordon teraszra, mint macskát sz*rni. A teljesen felpörgött Artur a Kutya természetesen semennyire nem veszi komolyan az elhangzottakat, igy arra eszmél, hogy Feltámadt Palack karanténba kerül a Mosókonyhában, ő pedig hirtelen a fülénél fogva találja magát a teraszon.
Cselekmény vége.

Ismerve tehát Artur flakonfétisét, már nem öljük meg a kiürült butykosokat, egyszerűen csak jól rácsavarjuk a kupakot, és leállitjuk a kuka mellé. Igy az eb ha arra jár, megörül az új játéknak, és viszi is magával a fenti koreográfia szerint. Amit megun, azt általában begyűri a kanapé alá, ahonnan alkalmas pillanatban ki tudom varázsolni, és végre ki is tudom szanálni.
Igazából nem értjük, hogy miért is van szükség egyéb játékra, mikor órákig elvan egy üres palackkal, vagy egy műanyag dobozzal, nem beszélve a vállfákról... Dehát kell, Arturban túlteng a birtoklási vágy, és számontartja az összes kis bisz-baszát. A palackokat is, igy az üres kanapéalj láttán mindig van számonkérő hüppögés, de gyorsan megbékithető egy újabb üres flakonnal. 
Pláne, ha a figyelmes gazdi egy kavicsot is elrejt benne, a szélesebb spektrumú zajszennyezés kialakitása érdekében....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése